Mesterséges intelligenciák diadalmaskodtak már komplex játékokban, például a góban, de ahhoz, hogy a StarCraftban is nyerjenek, meg kell tanulniuk hazudni.
2016. április 26. 12:00
p
0
0
0
Mentés
MI-programok dámában, sakkban, góban és más játékokban is legyőzték már az embert. A világ több ismert geekje viszont meg van győződve, hogy a népszerű valósidejű stratégiai játék, a StarCraft harcmezeje lehet az MI-k Waterlooja. (A StarCraftban három háborúskodó faj bőrébe bújhatunk, céljainkat főként lopással, csellel és fortéllyal érhetjük el.)
Michael Morhaime, a fejlesztő Blizzard Entertainment igazgatója azért kardoskodik, hogy válasszák ki a StarCraftot MI-tesztre: „imádnánk, ha a sakk és a go után, mi is mérföldkövek lehetnénk a mesterséges intelligencia fejlődésében.”
Az előzmény: márciusban a gogyőzes programot fejlesztő Google-leányvállalat DeepMind alapítója, Demis Hassabis kijelentette, hogy a StarCraft lehet MI-programjuk következő célpontja. A játék bizonytalanságáért tetszik a fejlesztőknek, a játékosok nem láthatják át az egész stratégiáját, így komputerek sem számíthatják ki az ellenfél összes lehetséges lépését. Ez pedig azt jelenti, hogy kulcsszerep jut a blöffölésnek, megtévesztésnek, fortélynak, csupa olyan képességnek, amelyben az ember bőven az MI-k előtt jár.
„Ha a számítógép nyerni akar, meg kell tanulnia hazudni” – nyilatkozta a hivatalos StarCraft-játékos Eugene Kim.
Az eddigi versenyeken a humán gamerek legyőzték a mesterségesintelligencia-programokat. David Churchill, az Alberta Egyetem kutatója szerint viszont csak idő kérdése az MI diadala, StarCraft-bajnokká válása.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.